HTML

    F1 Classic

F1 Classic is about the past legends of the Formula 1: pilots, heroes, champions and odd figures; races, triumphs and also tragedies... - Ez a blog a Forma-1 1950-ben elkezdődött, színes, tragikus, de minden ízében izgalmas történetéből idéz fel történeteket, sztorikat, anekdotákat. Ma Vettelről, Hamiltonról, Alonsoról szól a Forma-1, de volt itt valaha egy Fangio, Clark, Surtees, Graham Hill, Jochen Rindt, Jackie Stewart, Fittipaldi, Lauda, Hunt, Andretti, Jones - csak hogy néhány világbajnokot említsek. Hát még a többiek!

Friss topikok

http://www.facebook.com/mehes.karoly

1906 (1) 1937 (1) 1938 (1) 1939 (1) 1948 (1) 1952 (1) 1957 (2) 1958 (1) 1959 (1) 1970 (1) 1975 (2) 1976 (4) 1977 (21) 1978 (7) 1979 (13) 1980 (5) 1981 (10) 1982 (19) 1983 (2) 1985 (2) 1986 (7) 1987 (2) 1989 (2) 1992 (1) 2012 (1) 2014 (1) 2015-2016 (1) 2016 (1) 2017 (2) 312T4 (2) 312 T4 (1) 458 Italia (1) 60 (1) ADAC (1) Adolf Hitler (1) Alain Bellehumeur (1) Alain Prost (1) Alan Jones (4) Alan Wilson (1) Alastair Caldwell (1) Alberto Ascari (1) Alfonso de Portago (1) Alfred Neubauder (1) Allan de la Plante (1) America (1) Anderstorp (1) Andrea de Cesaris (1) Andretti (1) Andzrej Jaroszewicz (1) Ann Bradshaw (1) Antonio Tomaini (1) Argentina (1) Argentin Nagydíj (1) Armando Cifuentes (1) Arrows (1) art (1) Audi (1) Aurelio Lamperdi (1) Aurora (2) Auto Union (2) AVUS (1) Ayrton Senna (6) baleset (1) Balogh Tibor (1) Belgium (1) Belgrádi Nagydíj (1) Beppe Gabbiani (1) Berlin (1) Bernard Cahier (1) Bernie Ecclestone (3) Berthierville (2) BMW M1 (1) Bobby Rahal (1) Bologna (1) Boris Schlegelmilch (1) Brabham (4) Brabham Alfa Romeo (1) Brabham BT46B (1) Brands Hatch (3) Brazília (1) British Grand Prix (1) Brit Nagydíj (1) BRM (1) Bruno Giacomelli (1) Budapest (2) Can-Am (1) Canada (1) CanAm (1) Carlos Reutemann (4) Chris Amon (2) Classic Grand Prix (1) Colin Chapman (6) Commendatore (1) Cooper (1) Copersucar (2) Czech Republic (1) Damon Hill (1) Dan Gurney (1) Derek Bell (1) Desire Wilson (1) Desiré Wilson (1) Didier (1) Didier Pironi (14) Dijon (3) Donnington (2) Don Sergio Mantovani (1) Don Sergio Montavani (1) Dr. Harvey Postlethwaite (1) Dr. Jonathan Palmer (1) Ecclestone (1) Eddie Cheever (1) Eddie Nelson (1) Elio de Angelis (2) Emerson Fittipaldi (2) Enzo Ferrari (27) Ercole Colombo (1) Erich Zakowski (1) Eugenio Castellotti (1) év (1) Ferrari (44) ferrari (1) Ferrari 125 (1) Ferrari 166 (1) Ferrari 1961 (1) Ferrari 375 (1) Ferrari 70 (1) Fidel Castro (1) Fiorano (1) Forma-1 (3) Formula 1 (2) Francia Nagydíj (1) Francoise Conconi (1) Frank Dernie (1) Frank Williams (2) Fuji (2) George Harrison (1) Gerald Donaldson (1) Giacobazzi (1) Gilles VIlleneuve (3) Gilles Villeneuve (36) Giovanna Amati (1) Giulio Cabianca (1) Goodyear (2) Gordon Kirby (1) Gughi Zanon (1) Guidizzolo (1) Gunnar Nilsson (3) Günther Steiner (1) Gustav Brunner (1) győzelem (1) halál (1) Hámori Tamás (1) Harvey Postlethwaite (1) Helmut Zwickl (1) Honda (1) Horváth Árpád (1) Hungarian Grand Prix (3) Hungaroring (6) Hungary (6) Huub Rothengatter (1) Igor Trubeckoj (1) II. János Pál (1) Imola (13) Indianapolis (1) Indy 500 (2) Iron Curtain (1) Italian Grand Prix (1) Jackie Sewart (1) Jackie Stewart (2) Jacques Laffite (1) Jacques Villeneuve (2) Jacques Villeneuve sr. (1) James Hunt (5) Jan Lammers (1) Japan (1) Japán Nagydíj (1) Jarama (6) Jean-Pierre Jabouille (1) Jean-Pierre Jarier (2) Jean Behra (2) Jean Todt (1) Jeff V. Hutchinson (1) Joanna (1) Joanna Villeneuve (1) Jochen Neerpasch (1) Jochen Rindt (3) Jody Scheckter (9) Johnny Dumfries (1) John Barnard (1) John Hogan (1) John Watson (2) Jonathan Giacobazzi (1) Juan Manuel Fangio (3) Keke Rosberg (1) Keke rosberg (1) Ken Tyrrell (1) Kuba (1) Kyalami (1) Lauda (1) Lella Lombardi (1) Lewis Hamilton (1) Le Castellet (1) Le Mans (1) Ligier (1) Lole (1) Long Beach (1) Lotus (8) Lotus78 (1) Lotus79 (1) Lotus 72 (1) Luca di Montezemolo (1) Luc Ghys (1) Luigi Chinetti (2) Magyar Nagydíj (2) Manfred von Brauchitsch (1) Maranello (11) March (2) Marco Piccinini (5) Maria Teresa de Filippis (1) Mario Andretti (3) Maserati (1) Masten Gregory (1) Mauro Forghieri (2) Max Mosely (1) McLaren (4) Méhes Károly (1) Mercedes (3) Mexikó (1) Michael Schumacher (2) Michele Alboreto (3) Michelin (1) Mike Hawthorn (1) Mille Miglia (2) Modena (3) Monaco (5) Monte Carlo (5) Montreal (1) Monza (8) Mosport (4) Muhammad Ali (1) Museo Casa Enzo Ferrari (1) Museum Gilles Villeneuve (1) Nelson Piquet (3) Német Nagydíj (1) New York (1) Nigel Mansell (3) Niki Lauda (11) Nr.27 (1) Nuvolari (1) Olasz Nagydíj (1) painting (1) pápa (1) Patrick Depailler (1) Patrick Tambay (1) Paul Karassik (1) Paul Rosche (1) Pedro Rodriguez (2) Peterson (1) Phil Hill (2) Piero Ferrari (2) Pierre-Henri Cahier (1) Pierre Dupasquier (1) Pino Allievi (2) Pironi (2) Porsche (2) Poznan (1) ProCar (1) Prof. Sid Watkins (2) Race of Champions (1) Rainer W. Schlegelmilch (1) Reemstma (1) Reemtsma (1) Reims (1) Renault (3) René Arnoux (2) Reutemann (2) Ricardo Rodriguez (1) Riccardo Patrese (2) Riccardo Rodriguez (1) Richard Seaman (1) Rio (2) Rio de Janeiro (1) Rohonyi Tamás (1) Romolo Tavoni (1) Ronnie Peterson (6) Rosemeyer (1) Rudi Caracciola (1) San Marinói Nagydíj (1) Sao Paulo (1) Sarthe (1) Scheckter (1) Scuderia (1) Senna (3) Sergio Pérez (1) Sergio Vezzali (1) Silverstone (5) Simon István (1) Sir Jackie Stewart (1) Spa (1) st. Jovite (1) St. Jovite (1) Stefano Domenicali (1) Stirling Moss (3) Suzuka (1) Svéd Nagydíj (1) Száguldó cirkusz (1) Szeghalom (1) Szisz Ferenc (2) Szovjetunió (1) Tazio Nuvolari (2) Team Haas (1) Teddy Mayer (2) Toleman (1) Tommaso Carletti (1) Tom Havlasek (1) Tony Brooks (1) tragédia (1) Trois Riviers (2) Tullio Abbate (1) Tyrrell (1) Urbán Lajos (1) USA Nagydíj (1) Veloce (1) Vettel (1) Villeneuve (2) Viola Tamás (1) Vittorio Brambilla (1) Walter wolf (1) Walter Wolf (3) Watkins Glen (3) West (1) Who Works (1) Williams (4) Williams FW07 (1) Wilson Fittipaldi (1) Wolf WR1 (1) Zakspeed (2) Zandvoort (2) Zeltweg (2) Zolder (14) Címkefelhő

hawthorn.jpg

Mike Hawthorn mindössze 23 évesen toppant be a Forma-1-be, és első évében, azaz 1952-ben olyan remekül versenyzett, hogy Enzo Ferrari sasszeme rögtön meglátta benne a jövő bajnokát. Holott Maranelloban akkor volt karrierje csúcsán Alberto Ascari, és egy sereg kiváló olasz pilóta állt rendelkezésükre, de Enzo lecsapott az ifjú angolra.

Hawthorn 1953-ban, miközben Ascari továbbra dominált a bajnokságban, és játszi könnyedséggel nyerte második bajnoki címét, észre tudta vétetni magát, még hozzá futamgyőzelemmel. A Francia Nagydíjon, Reimsban csak 7-ként indult, azonban a nagymenők gondokkal küzdöttek, és a 24 éves Hawthorn számára külön dicsőséget jelentett, hogy az elsőségért Juan Manuel Fangioval csatázott úgy, hogy három óra után a legutolsó kör utolsó kanyarjában sikerült az argentin maestro elé kerülnie és nyernie!

hawth_fangio.jpg

Még egy évet maradt, és nyert is az 1954-es Spanyol Nagydíjon, de ebben az évben meghalt rajongásig szeretett apja, amitől mély depresszióba esett, sokat ivott. Nyilvánvaló volt, hogy változásra van szüksége, azért engedett az otthon hívásának, és visszatért Angliába: Vanwall-lel és BRM-nel próbálkozott, messze nem olyan sikerrel, mint ferraris korában. Ráadásul 1955-ben részese volt a a Le Mans-i 24 órás versenyen annak a karambolnak, ami az autóversenyzés történetének legsötétebb epizódja lett, miután a vele ütköző Pierre Levegh Mercedes a főtribünre kirepülve 86 néző életét oltotta ki…

E szomorú intermezzo után nem volt túl meglepő, hogy mivel Fangio 1956 végén bajnokként távozott Maranelloból, Enzo Ferrari az egyszer már bevált pilótát, Hawthornt hívta vissza helyére, ahol a vele nagyjából egykorú Peter Collins és a nagy olasz reménység, Eugenio Castellotti csapattársa lett. Azonban ez a szezon nem sikerült valami fényesen, a Scuderia egyetlen versenyt sem tudott nyerni, Castellotti pedig meghalt egy ostoba tesztbalesetben a modenai pályán.

Hawthorn nagy és egyben horrorisztikus éve a következő lett. Annyi ferraris szezon után már No.1. pilótának számított, noha ú maga is úgy érezte, hogy csapattársaihoz inkább barátság fűzi. Különösen igaz volt ez Collinsra, amivel csak „mon ami mate”-nek, „jópajtásomnak” szólították egymást.

hawthorn_1.jpg

Azonban amilyen sikeres volt az 1958-as év a Ferrari számára, legalább ugyanolyan gyászos is. Castellotti sírján alig hervadtak el a virágok, amikor a Francia Nagydíjon, megint csak Reimsban, Hawthorn nem tudott örülni újabb győzelmének. Luigi Musso, akit nem csak tetemes, szerencsejátékból adódó adósságai, hanem Enzo Ferrari szavai is feltüzeltek, mindenképp nyerni szeretett volna, és szinte eszelős módon üldözte a versenyben vezető Hawthornt – amíg a hosszú start-cél egyenes végén besokallt, és kirepült a kukoricásba, ahol azonnal szörnyet halt. Mindössze két futammal később kísértetiesen hasonló jelenet ismétlődött meg: ezúttal a kedves cimbora, Collins vesztette el uralmát a Ferrarija felett, és Hawthorn szeme láttára vágódott a fák közé – Peter a bonni klinikán halt bele sérüléseibe.

A bajnokságban eközben Stirling Moss volt a legnagyobb ellenfele, aki korának tán legkompaktabb pilótája volt, bármilyen kategóriában, szinte bármilyen, kicsit is esélyes autóval képes volt a győzelemre. Vanwalljával egyre-másra nyerte a versenyeket, négyszer győzedelmeskedett, ám hiába, emellett többször kiesett, viszont Hawthorn ötször lett 2., és az akkor még 1 pontot érő leggyorsabb kört is öt alkalommal érte el.

Hawthorn a mindent eldöntő, casablancai futamra kivételesen nem új barátnőjével, a 21 éves Jean Howarth-szal együtt érkezett. Azonnal a Ferrari által bérelt garázsba ment, ahol döbbenettel tapasztalta, hogy az autójára a 2-es rajtszámot festették, amivel Musso és Collins is halálát lelte. Kereken megtagadta, hogy 2-essel versenyezzen.

mikehawthorn-autograph.jpg

A futam során az ifjú Phil Hill feladata volt, hogy Mosst kergesse, hátha hibázik vagy elromlik a kocsija, míg Hawthorn futja a maga versenyét. Aztán amikor eljött az ideje, a 49. körben maga elé engedte a britet, hogy a 2. hellyel bebiztosíthassa a bajnoki címet.

A levezető kör után a boxba visszatérő, újsütetű bajnokot Tavoni, a sportigazgató lelkes örvendezéssel, hangos Bravissimo!-kkal fogadta. De Hawthorn, még mielőtt kiszállt volna a Ferrariból, közölte vele, hogy itt és most visszavonul. Mint mondta, különös kegye a sorsnak, hogy egyetlenként élte túl ezt a rémséges évadot azok közül, akik elkezdték – meg akart nősülni és békésen éldegélni Farnhamban.

Ezzel szemben 1959. január 22-én Jaguár Mak 1 gépével egy nyűgös téli napon elindult, hogy találkozzon Peter Collins özvegyével. De sosem találkozott vele, mert útközben – minő véletlen – összehozta a sors Rob Walkerrel, aki szintén errefelé volt úton egy Mercedesszel. Hawthorn meg akarta mutatni neki, ki az utak királya. De elszámította magát, és Guildfordnál (ott, ahol harminc évvel később John Barnard irodája állott) kirepült az útról és szörnyethalt.

wa3145088.jpg

Anglia első és a Ferrari harmadik világbajnoka még 30 éves sem volt.

A Commendatore így emlékezett rá egy negyedszázaddal később:

– Tehetség és hullámzó teljesítmény, ilyen volt. De közben igazi versenyzőalkat, aki sosem ijedt meg az ellenféltől, pontos volt és precíz, kivételes reflexekkel. Néha kissé hamar feladta a harcot…

* * * * *

A Ferrari F1-es csapatáról és pilótáiról bővebben

a FERRARI 70 című, 2017-ben megjelenő kötetben olvashatnak majd!

k_mehes_ferrari_70_front_cover_2017-a.jpg

 

 

Címkék: 2017 Scuderia Mike Hawthorn Ferrari 70

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://f1classic.blog.hu/api/trackback/id/tr7511942209

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Ad Dio 2016.11.09. 07:33:43

"miután a vele ütköző Pierre Levegh Mercedes a főtribünre kirepülve 86 néző életét oltotta ki…"

Nem vele ütközött, hanem Lance Macklin-nel. Hawthorn-t hibáztatták az esetért egy manővere miatt.