A Forma-1-ről gondolkodva, emlékezve, elkerülhetetlen, hogy időről időre szóba ne kerüljenek a sportág tragédiái: sajnos, volt belőlük bőven. Fangio úgy emlékezett vissza, hogy pályafutása alatt 30 kollégája vesztette életét, Jackie Stewart egyszer azt nyilatkozta, 50-nél hagyta abba a számolást...
A sok szomorú és hátborzongató történet közül is kitűnik egy, ami nem nagyon járta be a világsajtót, mert egyrészt elég rég történt, nem verseny során, és nem egy szupersztár halt meg, mint Jim Clark vagy Ronnie Peterson vagy Ayrton Senna.
Az olasz Giulio Cabianca 50 éve, egy Cooper tesztelése során vesztette életét - hogyan is?
Giulio Cabianca Veronából származott, és ahogy a korszakban oly sokan, ha a Forma-1-ben nem is értek el fényes sikereket, kiváló sportkocsi-pilóta volt, már pedig Olaszországban akkoriban ennek is nagy divatja volt: Mille Miglia, Targa Florio - hogy csak a leghíresebbeket említsem.
De persze a F1-et sem adta fel teljesen, és mivel a korra az is jellemző volt, hogy mindenféle kisebb csapatok alakultak egyik napról a másikra, hol kölcsönautókkal, hol a házi garázsban átalakított, nagyok által levetett gépekkel, igazából nem volt olyan nehéz lehetőséghez jutni, mint manapság.
Cabiancával is ez történt: a Scuderia Castellotti az 1957-ben, Modenában tesztelés közben elhunyt Eugenio Castellotti emlékére alakult istálló volt. Egy érdekes, „öszvér” gépet indítottak: az 1959-ben bajnoki címet nyert Cooper T51-es - brit - autóba egy Ferrari Tipo 533, 2 literes - olasz - motort szereltek bele; rá is volt írva a motorra, hogy Castellotti. Világra szóló eredményeket nem értek el, igaz, csupán 4 futamon indultak 1960-ban, de még így is szenzációnak számított, hogy Cabianca 4. lett az Olasz Nagydíjon.
Az 1961-es évben gyakorlatilag nem volt még eredménye, amikor június 15-én elkövetkezett az a nap, amikor Modenába ment a Cooper-Ferrari tesztelésére, az Aeroautodoromora. Kérdés, hogy a Cooperbe mért szereltek egy 2,5 literes Ferrari-motort, amikor ez nem felelt meg az érvényes F1-es szabályoknak. A pályán egy versenyzőiskola is működött, úgyhogy amíg az ifjak a pályán voltak, Cabianca csak lassú köröket futott. Aztán amikor szabad lett a pálya - este 6 felé járt -, végre felgyorsulhatott. De nem sokáig.
A 9. körét tette meg, amikor azt kellett észlelje, hogy - több, mint valószínű, váltóhiba következtében, hiszen nem is F1-es autóba való váltót szerelték a gépébe! - nem tudja elvenni a gázt, a Cooper hihetetlen sebességgel közeledik az egyenes végén következő éles kanyarhoz, szemben a főtribünnel. Hogy elkerülje az ütközést, Cabianca hihetetlen dologra szánta el magát: a kanyart meg sem kísérelte bevenni, hanem megcélozta a pálya főkapuját, ami viszont egyenesen a Via Emiliára nyílt – az északi olasz régió legfontosabb országútjára, ami már a rómaiak idején létezett... A kapu egyébként azért volt tárva, mert kavicsszállító teherkocsik jártak rajta ki s be, mert új tribün készült a nézők számára.
El lehet képzelni, mi következett ezek után: egy versenyautó kirobban a főútra. Cabianca először a 18 éves Enrico Morot ütötte el, aki még bent, a pálya területén nézte a tesztet, aztán vágtatott át a Via Emilián, és vágódott be a Via Carlo Zucchira, a túloldali utcácskába, ahol egy műhely falába fúródott.
De közben összesen 7 jármű lett részese a balesetnek. Egy bicikli, egy motor, egy giardinettának hívott kis méretű taxi, három parkoló autó és maga Cabianca Cooperje. Gino Arboresi, a taxi sofőrje és Eugenio Stefano, a motoros a helyszínen életét vesztette. A rémes az, hogy a taxiban ezúttal fémrudakat szállítottak, az egyik kicsapódott, és agyonütötte a biciklist, Ivo Messorit.
Cabianca életveszélyes sérülései ellenére eszméletén volt még, de este 9-kor elhunyt a pályához közeli Szent Ágoston kórházban. Az egyetlen túlélő az ifjú Moro volt, akit annak ellenére, hogy teljes sebességgel gázolta el a Cooper, a csodával határos módon felépült súlyos sebesüléseiből.
Milyen morbid, hogy a magyar nyelvben a sebesség jelenthet gyorsaságot épp úgy, mint fájdalmas állapotot. És milyen sokszor történt meg ez az egybeesés a Forma-1 történetében (is).
De Olaszország szereti elhunyt hőseit: Cabianca emlékére máig megrendezik az évente esedékes emléktúrát, korabeli versenygépekkel.
